A színezékeknek kötést kell kialakítaniuk az anyagban amibe bekeverik. Ez azt jelenti, hogy a színezék feloldódik az anyagban, így jön létre a színező hatás. A színezékek oldhatóak, amíg a pigmentek oldhatatlanok. A színezékek minden esetben szerves vegyületek.
A színezékeket 5000 évig levelekből, bogyókból és különböző gyökerekből állították elő. Időközben ezeket szépen lassan felváltották a szintetikus vegyületek.
Sokféle különböző színezék létezik megannyi különféle alkalmazási módhoz. A színezékeket általában jellemzőik szerint szokták osztályozni, lehetnek: reaktív, diszpergált, savas, oldószeres, lúgos, direkt, fém-komplex, stb.
Annak tudatában, hogy a színezéknek kémiai kötést kell kialakítania az anyaggal, ezért különböző alkalmazásokhoz csak meghatározott típusú színezékeket ajánlatos használni:
A pamut reaktív, tiszta, közvetlen, ívfestéshez alkalmas színezéket kíván.
A bőrhöz savas és közvetlen pigment alkalmas.
Az oldószeres színezékek alkalmasak gyertyaöntésre, benzinbe, PVC-be, poliészterbe.
A savas színezékek pedig alkalmazhatóak gyapjú, nejlon színezésére.
A színezékek típusai
A színezékek használata különböző anyagokba
Fafeldolgozáshoz, fafestékek, fapácok, lakkok, stb. színezésére:
- Természetes oxidok: sárga, vörös, barna, fekete
- Bistre, színezett Bistre
- Szintetikus vas-oxidok: sárga, vörös, barna, fekete
- Króm-oxid zöld
- Kobalt kék
- Ultramarin kék, lila
- Karbon fekete
- Titán-dioxid
- Ólom kromát: sárga, narancssárga
- Vízben oldódó színezékek: savas
Oldószeres színezékek, amelyek alkalmasak petróleum, gyertyák és alkohol színezésére:
Oldószeres színezékek
Vegyszerek, pl. mosószerek és tisztítószerek színezésére:
Vízben oldódó színezékek
Ételszínezékek, amelyekkel édességeket, gyógyszeripari és kozmetikai szereket színeznek:
Ételszínezékek
Textíliák, mint gyapjú, pamut, raffia, selyem, nejlon, bőr, stb. színezésére alkalmasak:
Az egyéb színezékek